Valami megváltozik. Nem hangos, nem drámai. Inkább finom. Mély. Mint egy csendes, belső mosoly.
Mert amikor újra kapcsolódsz a női erődhöz, nem kell kiabálnod: egyszerűen csak vagy.
De honnan tudod, hogy ez már az? Hogy nem csak egy jó napod volt, hanem tényleg: valami hazatalált benned?
Íme a három legerősebb jel, amit nem lehet nem észrevenni:
1. Már nem kérsz engedélyt önmagad lenni.
Régen minden döntésedhez belső népszavazást tartottál?
Megkérdezted anyát, barátnőt, főnököt, párt, és még az exed hangja is ott csengett a fejedben?
Most meg... egyszer csak tudod.
Nem azért, mert biztos vagy benne. Hanem mert már nem félsz, ha tévedsz.
Ez az, amikor belső erőből mozdulsz.
Nem kell rá pecsét. Nem kell rá taps.
Csak azt mondod: "Köszönöm, én így érzem."
És mész tovább. Gyönyörűen. Így érzem. Méltósággal.
2. A határaid nem bűntudatból vagy haragból születnek.
Régen vagy belementél, mert "jajj, nehogy megbántsam",
vagy bezártál, mert "soha többet nem engedem, hogy...!"
De most? Tudod, hogy a határ nem fal, csupán egy biztonságot adó távolság.
Látható vagy, de nem léphetnek be csak úgy.
Már nem védekezel, hanem tartod magad.
És ez gyönyörű energiaváltás.
Békében mondasz nemet, mert végre igen-t mondtál magadra.
3. Már nem akarsz "tökéletes" lenni, inkább igaz.
A hajad szép a szemed fénylik.
A lényed valós és önazonos nem akarsz "Insta-ready" lenni.
Nem akarsz mindenkinek tetszeni, inkább azt keresed, ki lát téged igazán.
Ez az a pont, amikor már nem kifelé akarsz megfelelni,
hanem befelé visszatalálni.
Egy kérdés amit érdemes feltenni magadnak ha bizonytalan vagy:
"Amit most csinálok/gondolok/érzek az erősít vagy elszakít önmagamtól?"
Szóval, te épp hol tartasz ebben az úton?
Érzed már ezeket a jeleket magadban?
Vagy most kezded kibontani a női erőd szirmait?
Írj róla, mesélj nekem. Együtt könnyebb emlékezni arra, kik is vagyunk valójában.
Szeretettel,
Vero